MÁRCIUS 31-IG LÁTOGATHATÓ BOLDOG IV. KÁROLY KIÁLLÍTÁS


Boldog IV. Károly koronázásának 100. évfordulója alkalmából a Gara-kápolnában nyíló kiállítás sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes megnyitója 2016. december 14-én szerdán 11 órakor volt a Mátyás-templomban.
 

A kiállítást megnyitotta: Erdő Péter bíboros úr és Habsburg György nagykövet úr.







 

Az ünnepélyes megnyitón készült további képeket az alábbi gombra kattintva érhetik el:
Galéria


KORONÁZÁSI KIÁLLÍTÁS

 


 

1916. december 30-án koronázták meg az utolsó magyar királyt, Boldog IV. Károlyt az akkori Koronázó Főtemplomban, mai nevén Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás-) templomban. A 100. évfordulójára szervezett kiállítás a koronázás történelmi hangulatát idézi fel. A Gara-kápolna feldíszített oltára és királyi bársonyba burkolt falai, valamint a vitrinekben látható korabeli tárgyak mind korhű módon mutatják be és hozzák vissza az ünnepi esemény fontos momentumait, szellemiségét. A kioszk érintőképernyős felületén további információk olvashatóak Boldog IV. Károlyról és Zita királynéról, a koronázásról, az egyházi szertartásról és eme neves esemény érdekességeiről. 

BOLDOG IV. KÁROLY KIRÁLY


IV. Károly (1887-1922) kora gyermekkorától kezdve gondos, katolikus neveltetésben részesült, apja Habsburg Ottó Ferenc főherceg, édesanyja Mária Jozefa szász királyi hercegnő volt. IV. Károlyt nem fűzte közvetlen leszármazotti kapcsolat Ferenc Józsefhez; unokaöccsének fia volt, de a császár mellől 68 éves uralkodása alatt sorra eltávoztak utódjelöltjei. Így Ferenc József halála utána 1916. november 21-én Ő lett Ausztria császára, december 30-án pedig Magyarország apostoli királyává koronázták a Budavári Nagyboldogasszony templomban.
 


A KIRÁLYI PÁR


Károly és Zita is kora gyermekkorától kezdve gondos, katolikus neveltetésben részesült. Károly vallásos emberként döntéseit az imádság kegyelmi erejéből hozta meg. 1911. október 21-én kötött szentségi és szerelmi házasságot a Bourbon házból származó pármai Zita hercegnővel, tíz évig tartó boldog és példamutató házasságuk alatt nyolc gyermekük született. Hitvese méltó társa volt a dicsőség, a kemény munka és a megpróbáltatások idején is. A király utolsó szavait is hozzá intézte: „Végtelenül szeretlek téged!”.  
 
Férje halála után Zita királyné emberfeletti erővel nevelte fel gyermekeit. 67 évvel élte túl férjét, de sohasem házasodott újra és élete végéig gyászruhát viselt. 
 
2004. október 3-án Szent II. János Pál pápa boldoggá avatta. Ünnepét - a szokásoktól eltérően – nem halála napján, hanem Zita királynéval kötött házasságának évfordulóján üli az Egyház, ezzel is hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik kiemelt útja a házasság. 2009 decemberében az Egyház megindította Zita királyné boldoggá avatási eljárását.


IV. KÁROLY URALKODÁSA


 A király az első világháború kilátástalan küzdelmei árnyékában lépett trónra, a nehéz körülmények között népei jólétéért munkálkodott. XV. Benedek pápa békefelhívását az európai államférfiak közül egyedül ő támogatta, hívei a „béke császárának” nevezték. A háború után kialakult felfordulásban a száműzetést is vállalva, a további vérontás megelőzését tartotta szem előtt. Bár a pápa kérésére kétszer megpróbált visszatérni a trónra, de ezt a győztes hatalmak megakadályozták. Feleségével és gyermekeivel együtt Madeira szigetére száműzték a családot.  Nagy szegénységben, egy fűtetlen villában éltek, ahol a mostoha körülmények miatt IV. Károly megbetegedett, majd 1922. április 1-jén elhunyt.  
 
Uralkodói hivatását Istentől kapott küldetésként visszavonhatatlan és szent feladatnak tekintette, ezért élete végéig nem mondott le a trónról. A száműzetésben szenvedéseit engesztelésül népeiért ajánlotta fel. Halálos ágyán életeszméjét így fogalmazta meg:  
 
„Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.”.