Torony-
megnyitó

2015. október 21.
Sajtótájékoztató

Szeretettel köszöntöm mindazokat, akik meglátogatják a Várhegyre épült templomunkat, amely szinte uralja az alatta elterülő várost. Sokan tartják úgy, hogy Budapest koronája a Vár, a korona legszebb ékköve pedig a Mátyás-templom.

Nagy Szent Vazul írta a Szentírásról „ …ledönthetetlen bástya, rendít-hetetlenül álló torony, dicsőség, amelytől senki meg nem foszthat, fegyver, amely örökké jól szolgál, soha el nem múló biztonság, tökéletes boldogság és mindaz a jó, amit csak el lehet képzelni.”

Kívánom, hogy minél többeknek szolgáljon toronyként a Szentírás és kívánom, hogy legyen lehetőségük a Mátyás-templom harangtor-nyából szétnézni és megcsodálni az egyedülálló panorámát.


Süllei László
plébános
A TEMPLOM HOMLOKZATA
SZINTEKKEL
A Mátyás-torony teljes magassága a templom
padozatától 78,16 m, a járda szintjétől 76,57 m.
A MÁTYÁS-TEMPLOM HARANGTORNYA

A budavári Nagyboldogasszony-templom IV. Béla király idejében, kb. 1250–1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Tornyáról azonban sem ábrázolás, sem épületmaradvány nem maradt ránk. A templom első, érett gótikus stílusban történt átépítése idején, 1384-ben ugyanis az első harangtorony – éppen szentmise közben – összedőlt, és 90 évig nem is került sor újjáépítésére. A templom első ismert ábrázolása is, amely Hartmann–Schedel Világkrónikájában (1470) jelent meg, (mivel a fametszet évekkel korábban készült) ebben a csonka állapotában ábrázolja a budavári főtemplomot.

Mátyás király, aki édesapjától, Hunyadi Jánostól örökölte Szűz Mária különös tiszteletét, sok szállal kötődött a Nagyboldogasszony-temlomhoz. Királlyá választása után prágai fogságából ide vezetett első útja, itt kezdte meg ünnepélyesen uralkodását (a Szent Korona távollétében koronázásról nem lehetett szó), és mindkét esküvőjét itt tartotta. A ledőlt torony csonkjára is Mátyás építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról tudjuk a befejezés idejét is: 1470.

Voltaképpen a mai torony és a rajta látható címer is másolat, hiszen a végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a XIX. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. A nyolcszögletű toronytest a mátyási torony hű rekonstrukciója, míg a sisakrész az erkélyekkel – amelyről semmilyen hiteles ábrázolás nem maradt fenn – Schulek saját tervezésű kiegészítése. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredeti pedig a templomban, a torony belső falán nyert elhelyezést, ahol két Székely Bertalan festette fekete vitéz őrködik mellette.

A torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, még a 145 éves török uralom idején (1541–1686) is. A templom ebben az időben mint Eszki dzsámi, azaz Öreg mecset működött. Allah énekesei, a müezzinek naponta ötször mentek fel a toronyba, hogy imára szólítsák a hívőket.

A középkori és török kor utáni harangokról nem maradt fent feljegyzés. A legkorábbi adat 1723 húsvétjáról származik, amikor a hét napon át dühöngő nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak. Helyükbe még abban az évben megszületett a Szentháromság-harang, tornyunk mai legöregebb lakója.

A toronyban összesen 6 harang lakik; a címer mögötti szinten négy, a fölötte lévőn kettő. A legkisebb 110 kg, a legnagyobb 4400 kg.

A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 m, a járda szintjétől 76,57 m. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitottuk meg, ennek magassága 46,73 m, összesen 197 lépcső visz idáig. Ezen az erkélyen zárt fülkék, az alatta lévő teremben pedig zárterkélyek is találhatók: ezek nyújtottak menedéket a fővárosi tűzoltóság állandó tűzőrségének. Az éjjel-nappali szolgálat 1897–1911-ig működött a toronyban, mígnem a telefonhálózat bővülésével feleslegessé vált.

A MÁTYÁS-TEMPLOM RÉGI ÉS ÚJ HARANGJAI

2010. november 18-án, csütörtökön délben fél évre elhallgattak a Mátyás-templom harangjai. A két történelmi harangot a harangtorony ablakának kiszélesítése után, november 26-án kiemelték a toronyból és Passauba, a Perner harangöntő cég műhelyébe szállították. Ezzel Magyarország történetének legnagyobb és legösszetettebb harangrekonstrukciós beruházása kezdődött meg.

Az 1891-ben öntött Szent Károly-harang hangját itt hozzáigazították az 1723-ból származó Szentháromság-harangéhoz. Az immár áthangolt, megtisztított harangok négy újonnan öntött társukkal 2010. december 16-án érkeztek vissza Budapestre, a Mátyás-templom elé, ahol 2011. február elejéig közszemlére kerültek.

A harangok adatai

A harangokat 2011. január 23-án, vasárnap, a 10 órakor kezdődő ünnepélyes szentmise keretében áldotta meg Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek.

TÁMOGATÓK

A plébánia 2008-ban elnyerte a Norvég Alap támogatását a „A történelmi harangok rekonstrukciója és lengéscsillapító szerkezet elhelyezése a Mátyás-templomban” című pályázatára. A norvég támogatás mellett a projekt megvalósulásához nagyban hozzájárult a Budavári Önkormányzat, amely 16 millió Ft értékben átvállalta a pályázati önrészt. A 2006-tól 27 hónapon át húzódó bírálati procedúra miatt azonban a plébániának további támogatókat kellett keresnie, hiszen a 2006-ban beadott pályázati költségvetés már közel sem volt alkalmas a beruházás megvalósítására.

A harangrekonstrukció megvalósítására közbeszerzési eljáráson nyert megbízást a passaui Rudolf Perner harangöntő cég. Magyar érdeklődő nem volt.

Tarlós István főpolgármester döntése alapján a Fővárosi Önkormányzat 6 millió forinttal támogatta a beruházást, a Hérosz Építőipari Zrt. nevében Gerencsér László elnök szintén 6 millió forintot ajánlott fel a harangrekonstrukció befejezésére. A Szerencsejáték Zrt. nevében Dr. Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgató 5 millió forintos támogatásról döntött. 3 millió forinttal támogatta a harangrekonstrukciót a Hegyvidéki Önkormányzat, 1-1 millióval Óbuda-Békásmegyer, Belváros-Lipótváros, illetve Újbuda Önkormányzata, kisebb összeggel Józsefváros, Zugló és Pesterzsébet Önkormányzata.

A harangok Passauba szállítását, majd mind a hat harang Budapestre szállítását a DHL Freight Magyarország Kft., szállítási biztosításukat pedig az UNIQA Biztosító Zrt. vállalta díjmentesen.

A Szent Margit tiszteletére öntött, 110 kg-os kisharang Rudolf Perner ajándékaként, az eddigi lélekharang felváltására érkezett, hiszen a II. világháború után Csepelről vásárolt eddigi lélekharang fisz hangja nem volt az összhangzásba illeszthető. A Szlezák László mester által 1936-ban öntött 100 kg-os kisharangot a Plébánia visszaajándékozta eredeti tulajdonosának.

A HARANGOK SZOBRÁSZATI DÍSZÍTÉSE ÉS FELIRATAI

1. A KRISZTUS-HARANG

Három domborműve: Madonna a gyermek Jézussal, Keresztre-feszítés, Világbíró Krisztus. Fent töviskoszorú fut körbe, amelyet a mottó fölött golgotavirág-motívum fog össze. Lent szőlőinda húzódik végig, amelyben a mottó alatt madarak bújnak meg. A szobrászati díszítés Szőnyi Endre szobrászművész munkája.

SEM HALÁL, SEM ÉLET, SEM ANGYALOK, SEM FEJEDELEMSÉGEK, SEM JELENVALÓK, SEM JÖVENDŐK, SEM ERŐSSÉGEK, SEM MAGASSÁG, SEM MÉLYSÉG, SEM EGYÉB TEREMTMÉNY EL NEM SZAKÍTHAT MINKET ISTEN SZERETETÉTŐL, AMELY KRISZTUS JÉZUSBAN, A MI URUNKBAN VAN.

Ajánlás: Az üdvösség 2010. és XVI. Benedek pápa kormányzásának 6. évében a Budavári Főtemplom közössége Varjú Imre plébános vezetésével az Isteni Megváltó, az Úr Krisztus tiszteletének szentelt engem, hogy megfeleljek mindenkinek, aki reményének okáról kérdezi.

2. A SZENT KÁROLY-HARANG

Domborművei: a díszes keretelésű szöveg közti mandorlákban a Magyarok Nagyasszonya, illetve Borromei Szent Károly alakja. Az ütőgyűrűnél és a vállon egyszerűbb növényi motívumok. A harang tárcsás felfüggesztésű.

Isten dicsőítésére, hazánk Nagyasszonya templomába, I. Mátyás király tornyából szólítom a híveket. VÉDSZENTEM BORROMEI SZENT KÁROLY BÍBORNOK. Fölajánlott és fölszentelt Hornig Károly báró, veszprémi püspök. Walser Ferencz öntött Budapesten, 1891.

3. A XII. PIUSZ-HARANG

Három domborműve: Isten Szolgája, XII. Piusz pápa jellegzetes, széttárt karú gesztusával; Mária mennybevétele; Piusz pápa címere. Szabó Tamás szobrászművész alkotásai.

ISTEN! ISTEN! ISTEN! BÁR ZENGENE MINDEN SZÍVBEN E KIMONDHATATLAN NÉV, MINDEN JOG, IGAZSÁGOSSÁG ÉS SZABADSÁG FORRÁSA! 1956. XI. 10.

Ajánlás: Az Angyali Pásztor, XII. Piusz pápa tiszteletére és közbenjárása kiesdésére öntetett engem a Budavári Főtemplom közössége Varjú Imre plébános vezetése alatt a megváltás 2010., XVI. Benedek pápa kormányzásának 6. évében.

4. A II. JÁNOS PÁL-HARANG

Három reliefje: II. János Pál pápa 2000 nyarán megáldja a Szent Korona másolatát; a templom főoltárának Mária-szobra, amelyet 2000. augusztus 15-én e koronával megkoronáztak; II. János Pál pápa címere. Lebó Ferenc szobrászművész alkotásai.

Ne féljetek az igazságtól! Ne féljetek a jövőtől! Ne féljetek, ha a szeretet áldozatot követel! Ne féljetek odaszentelni az életeteket! Ne féljetek az árral szembe menni! Ne féljetek a szenvedéstől és a haláltól! Ne féljetek befogadni Krisztust!

TOTUS TUUS Egészen a tiéd vagyok és mindenem a tiéd. Befogadlak mindenembe. Add nekem szívedet, Mária!

Ajánlás: II. János Pál pápa hősi tanúságtételének emlékezetére öntetett engem Varjú Imre plébános és a budavári hívek közössége az Úr 2010., XVI. Benedek pápaságának 6. évében.

5. A SZENTHÁROMSÁG-HARANG

Goss mich Antoni Zechenter in Ofen Anno 1723.
DEO Uni In Essentia Trino In Personis Patri, Filio et Spiritui Sancto D. D.
Anno MDCCXXIII Post Urbem Incineratam Ipso Die Paschatis 28. Martii
Hanc Campanam R. P. Stephanus Dinarich Provinciae Austriae
Societatis JESU Provincialis F. F.

6. A SZENT MARGIT-HARANG

Dombormű: Árpád-házi Szent Margit alakja egy 1500 körül készült fametszet alapján.
Margit imái vezekelve szállnak

Örülj, vigadj magyar haza,
hogy Krisztus hozzád ily kegyes,
van már, ki érted szólana,
és üdvös pártfogást szerez.

A MÁTYÁS-TEMPLOM RÉGI ÉS ÚJ HARANGJAI

A templom homlokzati megjelenésének az egyik leglátványosabb eleme – a színes, mázas Zsolnay-cserépfedés mellett – a 76 m magas déli, úgynevezett Mátyás-torony. Teraszairól a látogató a város teljes körpanorámájában gyönyörködhet, és középponti helyzetből csodálhatja meg a budapesti Duna-part világörökségi helyszínét. A tornyot a templom teljes műemléki rekonstrukciója keretében a magyar állam 2006 és 2013 között felújította. A harangok rekonstrukcióját és a Mátyás-torony látogathatóságának megoldását a beruházó ekkor nem vállalta, a plébánia e fejlesztéseket más támogatók segítségével 2011-ben, illetve 2014-ben hajtotta végre. Ekkor a templomon belül a látogatói útvonalat új területek bekapcsolásával úgy alakítottuk ki, hogy a torony alsó szintje szerves részét képezze a templom bemutatásának, de az épület megismerése csak a kilátó bejárásával válik teljessé.

A torony kapcsolódik ugyan a templom múzeumi tereihez, de szervezési okokból csak külön látogatható. A templom idegenforgalmi nyitva tartási idejében a látogatók a Béla-torony lépcsőházában – a templomot nem érintve – jutnak föl a Béla-toronyszobáig és a padlástéri múzeumi termeit érintve jutnak el a Mátyás-toronyban kialakított kiállító térbe. Istentiszteletek alatt a múzeumi terek nem látogathatók, ilyenkor a toronytúra útvonala csak a Mátyás-tornyot érinti. Innen indul a torony felső szintjeire vezető csigalépcső, és a két harangszint érintésével ér fel az ún. zárterkélyes terembe, ahonnan a négy égtáj felé egy-egy ablakokkal megnyitott zárterkély van, amely már alkalmas a kitekintésre. A terem fölött helyezkedik el a teljes körpanorámát nyújtó ún. zárterkélyes terasz. E fölött található a koronaerkély szintje és a 20 méter magasságú toronysisak.

Néhány érdekes adat:
A Mátyás-toronyszoba szintje: 16 m
A zárterkélyes terasz szintje: 46,73 m
A zárterkélyes terasz korlátmagassága: 1,08 m
A koronaerkély szintje: 55,27 m
A koronaerkély korlátmagassága: 1,16 m
A zárterkélyes teraszra vezető lépcsők száma: 197
A Béla-toronyból a múzeumi termek érintésével induló toronylátogatáskor a lépcsők száma: 234

A LÁTHATÓSÁG MŰSZAKI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA

2012-ben a templom üzemeltetője, a Mátyás-templom Gondnoksága 10 millió forint vissza nem téríntendő támogatást kapott Tarlós István főpolgármester úrtól a torony megnyitásához szükséges műszaki feltételek megteremtésére. A funkcióváltáshoz szükséges tervezői munkát és az engedélyeztetési ügykezelést a Tripartitum Építész Műhely Kft. végezte el. A tervezési fázisban a műemlékvédelmi és a katasztrófavédelmi hatósággal számos egyeztetés történt a szükséges átalakításokról. A kivitelezési munkálatok a hatósági engedélyek megadása után, 2014 nyarán kezdődtek el. A teljes kivitelezést a Laterex Építő Zrt. végezte.

A legfontosabb műszaki feladatok, melyek a torony látogathatóvá tételéhez szükségesek voltak: tűz- és füstgátló ajtók beépítése, tűzjelző rendszer felszerelése, irányító és menekülési útvonaljelző táblák kialakítása és kihelyezése, az időjárás viszontagságainak ellenálló, csúszásmentes burkolat készítése, a zárterkélyes terasz kő mellvédjére biztonsági korlátok, a csigalépcső kritikus pontjaira kapaszkodók elhelyezése, valamint információs és fokszámláló táblák a látogatók tájékoztatására.

A torony megnyitásával célunk volt a toronyban található harangok bemutatása is. A hat harang két toronyszinten helyezkedik el. Az alsó szinten négy, a felsőn két harang lakik.